Címlap » Alexander Schmemann: Liturgia és élet » Az orthodox Istentisztelet

Az orthodox Istentisztelet

Bevezetés

Az ortodox keresztény hitoktatás célja, hogy a gyermeket (vagy felnőttet) bevezessük az Egyházba és integráljuk az Egyház életébe - ami az Egyház törekvése szerint maga a kegyelmi élet, az Istennel való egyesülés, a szeretet, az egység, és az örök élethez vezető lelki tökéletesedés.

Az Egyház élete és kegyelmi állapota az istentisztelet által valósul meg. Istentisztelet szavunk görög megfelelője a leiturgia. Jelentése nem egyszerűen „közös ima”. Több ennél: „közös cselekedet”, amelyben mindenki aktívan részt vesz - résztvevő tehát, nem csupán „jelenlevő”. Ez a cselekedet jellegénél fogva egyszerre közösségi és személyes. Közösségi, mivel a résztvevők egysége és hite által valósul meg és teljesedik ki az Egyház, azaz Krisztus jelenléte a Benne hívők körében. Személyes, mert mindez személyesen engem szólít meg, az én javamra szolgál, általa növekedhetek a kegyelemben. Az istentisztelet során tehát egyfelől - keresztényi kötelességünknek megfelelően - az Egyház tevékeny „építői” vagyunk, másfelől pedig adományainak „élvezői”, hiszen az Egyház nekünk ajánlja minden kincsét, Isten ajándékát.

A liturgikus hitoktatásnak azt kell világossá tennie, hogyan szólít meg bennünket, Isten Egyházát, az istentisztelet minden egyes mozzanata, hogyan tesz Krisztus élő testévé. Hogyan szólít meg engem, ennek a testnek élő tagjaként. A liturgikus hitoktatás során mindenki számára nyilvánvalóvá kell váljon, hogy a közös, intézményes egyházi istentiszteleten, a leiturgián való részvétel által, az Egyház felelősségteljes tagjaiként miként lehetünk Krisztus tanúivá mind magánéletünkben mind a közéletben, azaz, miként élhetünk keresztényként, a szó valódi értelmében. Az istentiszteleten való értő részvétel megnyitja az utat ahhoz, hogy a keresztény tanítást magunkévá tegyük és keresztény életvitelünkben megvalósíthassuk.

Az egyházi leiturgiában imák, olvasmányok, énekek és szertartások követik egymást szabályos rendben, azaz az egyes elemek bizonyos adott módon kapcsolódnak egymáshoz, és valódi jelentésük csakis ebben a relációban juthat érvényre. Minden szertartás olyan építményhez hasonlítható, amelynek minden egyes része funkcionális. Az egyes elemek funkciója és jelentése mindig csak az egész jelentése felől közelíthető meg és értelmezhető. Hitoktatásunk gyakori hibája, hogy liturgikus istentiszteleteinket nem magyarázza, csupán a szertartások és imák sorozatát ismerteti. Éppen azt a belső összefüggést hagyja figyelmen kivül, ami az elemeket renddé, istentiszteletté szervezi. Sok hívő kitűnően ismeri a liturgiákat, aktívan részt vesz és énekel a szertartásokon, miközben jelentésükről fogalma sincs. Az ilyen liturgikus ünneplés jelentés nélküli előírások mechanikus végrehajtása csupán, összeegyeztethetetlen azzal a krisztusi elvárással, hogy Istent „lélekben és igazságban” (Jn 4,24) kell imádni. Az Egyház istentiszteletének megértése lelki és szellemi erőfeszítést igényel. Az egyes elemek szokásos rendjének és szerkezetének tanulmányozása során meg kell ismernünk a jelentésüket is. A különféle utasítások, előirások és szabályok sorozatán, mint ajtókon át juthatunk az új élet csodálatos valóságába Krisztusban.

Az ortodox liturgia szépsége és ünnepélyessége közismert. E szépség és ünnepélyesség azonban sohasem lehet öncélú. Az öncélú szépség és ünnepélyesség hamis, az istentisztelethez semmi köze. Az igazi szépség és ünnepélyesség jelentősége - mind lényegileg, mind gyakorlatilag - lelki: Isten Országa égi szépségét hivatott kifejezni. Sajnos, jó néhány templomunk ehelyett csupán hivalkodó emberi önteltségről árulkodik. Újra fel kell fedeznünk, mi az istentisztelet igazi lelkülete: mi az alázat, a tisztelet, az istenfélelem, hiszen, méltatlanul bár, de magának Istennek a színe előtt állunk. Liturgiánk szövege is figyelmeztet: az Úrhoz, csak „hittel, buzgósággal és isteni félelemmel” járulhatunk.

Az ortodox liturgiát a következő sorrendben célszerű megközelítenünk:

1. Beavatási szertartások: A Keresztség és a Bérmálás szentsége bekapcsol az Egyházba, felvételük által leszünk az egyház tagjai.

2. A Szent Liturgia vagy Eucharisztia, az Egyház életének központja, Krisztus közöttünk való Jelenlétének és velünk való Közösségének Szentsége. Az Eucharisztia az egyház legfontosabb szentsége, mivel ez, a Krisztusban való részesedés az Egyház létének, minden cselekedetének alapja.

3. Az idő liturgiájának keretébe azok az istentiszteletek tartoznak, amelyekkel az Egyház megszenteli, és ezáltal a megváltás idejévé változtatja azt az időt, amelyben élünk és dolgozunk.

4. Az életet megszentelő, mindennapi életünk részleteit érintő szentségek és szertartások célja, hogy segítsék Krisztus megváltó szándékának szentelt, Szent Lelkével eltöltött, keresztény életvitelünket. Ide tartoznak a gyógyító szentségek - a Gyónás és a Szent Kenet, a Házasság, számos ima és áldás valamint a keresztény temetési szertartás.

Az Egyház különbséget tesz szentségek és egyéb, nem szentségi szertartások között. A szentségi szertartás (mysterion) során a Szentlélek mindig valamilyen - az egész Egyházat érintő és az egész Egyház által elfogadott - változást, átalakulást idéz elő. A következő hét szentséget különböztetjük meg (a későbbiekben majd valamennyi részletesebb elemzésére kitérünk):

1. Az Eucharisztia a „Szentségek Szentsége”. Benne az egyház látható közössége Krisztus Testévé, Isten új népévé, a Szentlélek templomává, Egyházzá változik az Úrtól elrendelt áldozati és eucharisztikus étkezés által, amelyben az egész Egyház Jézus nevében felajánlja Istennek a dicséret áldozatát, megemlékezve az Úr Haláláról és Feltámadásáról. Áldozati adományaink és „megemlékezésünk”, a kenyér és a bor, Krisztus Testévé és Vérévé való átváltozásának elfogadásával az Egyház is ezek részesévé válik, Krisztussal tökéletes egységben.

2. A Keresztség Szentsége: a háromszori vízbemerítés szertartása, amely által „új teremtéssé válunk”, a bűnbocsánat jelképe és a Krisztussal való új élet kezdete.

3. A Bérmálás a hívő kereszténnyé szentelése. A Szent Lélek ajándéka által a hívő az egyház, a „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet” (1Pét 2,9) élő tagja a Szent Lélek életének részese, Isten Országának polgára lesz.

4. Az Egyházi Rend Szentsége révén a Szent Lélek megváltoztatja a keresztény hívőnek az Egyházban betöltött szerepét - ellátja az egyházi lelkipásztori szolgálat betöltéséhez szükséges adományokkal, szentségi erővel és tanító képességgel.

5. A Házasság Szentsége által az Egyház két tagja egy testté lesz, és egy új „egységet” alkot Krisztus Testében, az élet fenntartásának erejével, és a szeretet tökéletes egységében növekedve.

6. A Bűnbánat Szentsége. A hívő, akit bűnei eltávolítottak a krisztusi élettől, bűneit megbánva, a bűnbánat szentsége révén kiengesztelődhet és ismét tökéletes egységben élhet az Egyházzal.

7. A Szent Kenet Szentsége lelki vagy testi gyógyító erőt sugároz a beteg hívek számára.

A nem szentségi szertartások formája lehet liturgikus illetve nem liturgikus. A „liturgikus” szertartásokat az egész Egyház nevében végezzük, „alanyuk” az Egyház (függetlenül attól, hogy a résztvevők száma esetleg csekély), és mint ilyenek, a hivatalos egyházi szertartásrend részei (például a vecsernye, a hajnali istentisztelet, az ünnepi liturgiák, a közös imák stb.). Jelentésüket és hatósugarukat tekintve „katolikusak”, „egyetemesek” akkor is, ha csupán egyetlen személyre irányulnak (temetés, áttérés stb.). A „nem liturgikus” szertartások elsődleges jellemzője az, hogy hatósugaruk korlátozott, nem érintik univerzálisan az egész Egyházat (ilyen például a lenyugvási istentisztelet szerzetesi szolgálata).

A szertartások rendjét az Egyház szertartási könyvei tartalmazzák. Jóllehet, a liturgikus hagyomány egyes részeinek súlya eltérő lehet, az egyénnek nem áll módjában megváltoztatni a szertartások elfogadott rendjét, illetve tartalmát. Az egyházi vezetés joga és kötelessége, hogy az egyház liturgikus rendjét őrizze és megtisztítsa minden homályos, vagy örökérvényű funkciójával összeegyeztethetetlen részlettől.

Elérhetőségek

Szent Demeter Görögkatolikus Egyházközség

2040 Budaörs, Lévai u. 18. Térkép

Tel: 23/414-202

Email: parokus [dot] budaors [kukc] hotmail [dot] com

Számlaszám

Adományaikat az alábbi számlaszámra várjuk: 10702332-49389601-51100005