Címlap » Alexander Schmemann: Liturgia és élet » Liturgia és hitoktatás » Liturgia és hitoktatás – III.

Liturgia és hitoktatás – III.

A liturgikus katekézis rávilágít, mi is az Egyház szerint a hitoktatás elsődleges célja és értelme. A hitoktatás célja az, hogy az egyént bevezesse az Egyház életébe. Hangsúlyozom: a feladat nem csupán a „vallási ismeretek” közvetítése, az egyén személyiségének „jó irányba” terelése, hanem a világban Pünkösd óta titokzatos módon működő „választott nemzetség”, „szent nemzet” (1Pét 2,9), Krisztus Teste, tagjának felkészítése, személyiségének „felépítése”. Ezért könyörgünk a keresztelési imában is: „És tedd őt Krisztusod szent nyájának értelmes bárányává, Egyházad értékes tagjává”. A hitoktatás azt akarja világossá tenni, mi is történt velünk akkor, amikor a víz és a Szentlélek által újjászülettünk, és az Egyház tagjává fogadott.

Az Egyház mint Isten népe, illetve Krisztus teste fogalma a mai keresztény ember számára már absztrakció. Az „egyház” fogalom ma elsősorban az egyházközséget jelenti a hívők számára- magát a testületet, javaival, üzleti és pénzügyeivel valamint a képviselőtestületi választásokkal együtt, vagy azt a templomot, ahol rendszeresen összegyűlnek, hogy imádkozzanak, hogy „eleget tegyenek vallási kötelezettségeiknek”, hogy egy jót énekeljenek, vagy hogy vigaszt és megnyugvást találjanak. Az egyházközségekre azért van szükség, hogy a templom és tartozékai fenntartásához szükséges anyagi javakat előteremtsék, a templomokra pedig azért, hogy a hívő a szépséges szertartások során, vallási kötelezettségeinek eleget téve, megtalálhassa saját lelki beteljesülését. A mai hívők azonban elfelejtik, vagy talán nem is tudnak arról, hogy ezek csak másodlagos funkciók. Mindennek elsődleges célja és értelme Krisztus Egyházának építése, hogy mindnyájan növekedjünk a Krisztusban elnyert új egységben, úgy, ahogyan a Keresztségben kaptuk és a Szent Eucharisztiában újra és újra megkapjuk: „Minket pedig mindnyájunkat, az egy kenyérből és kehelyből részesülőket, egyesíts egymással az egy Szent Lélek közösségében” (Nagy Szent Vazul Liturgiája). „Hiszen egy lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk” (1Kor 12,13). „Ahol az Egyház, ott a Szent Lélek, ahol a Szent Lélek, ott az Egyház és a kegyelem teljessége” (Lyoni Szent Iréneusz, Adv. haer. III, 24,1).